Gonosz emberek

Általánosságban a „gonosz emberek” fogalma nagyon régi és összetett, és a kultúra, vallás, pszichológia és filozófia is másképp közelíti meg.
Pszichológiai szempontból

A pszichológia nem igazán beszél „gonosz emberekről”, hanem inkább viselkedésmintákat vizsgál:

Vannak, akik bántalmazó, manipulatív vagy nárcisztikus viselkedést tanúsítanak.

A súlyosan káros viselkedések mögött néha pszichopátia vagy szociopátia áll, de ezek ritkák.

Máskor a gonosznak tűnő tettek mögött félelem, fájdalom, trauma vagy hatalomvágy áll.

Filozófiai szempontból

A filozófia régóta vitatja, hogy létezik-e valódi gonosz, vagy csak rossz döntések, hibák, önzés.

Hannah Arendt például a „gonosz banalitásáról” írt – szerinte az emberek nem szörnyetegként, hanem engedelmes, gondolkodás nélküli módon követnek el borzalmakat.

A morálfilozófiában gyakori kérdés: születik-e valaki gonosznak, vagy azzá válik?

Vallási nézőpont

Sok vallás szerint a gonosz egy erő vagy kísértés, amely próbára teszi az embereket (pl. kereszténységben a sátán).

Más vallások a karmáról beszélnek: minden tettnek következménye van, jó és rossz egyensúlya állandóan változik.

Társadalmi megítélés

Amit „gonosznak” látunk, az sokszor kulturálisan meghatározott. Ami egy helyen elítélendő, máshol lehet elfogadott.