Nirvána

A nirvána (szanszkrit nyelven: निर्वाण, páli nyelven: nibbána) a buddhizmus, a dzsainizmus és a hinduizmus legfőbb spirituális célja, amely szó szerinti fordításban a „kialvást” vagy „ellobbanást” jelenti.

A kifejezés a keleti filozófiák legmélyebb, legösszetettebb fogalma, amely nem egy fizikai helyet (mint a keresztény mennyország), hanem egy magasabb rendű tudatállapotot jelöl.

Ahhoz, hogy megértsük a nirvána lényegét, a buddhista kozmológiából kell kiindulnunk.
A buddhizmus szerint minden élőlény a szamszára, azaz a születés, halál és újjászületés örökös körforgásának a foglya.
Ezt a körforgást a karma (a tetteink következményei) és a klésák (mentális mérgek) hajtják.
A nirvána az az állapot, amikor ez a láncolat megszakad.
Amikor egy lámpásból elfogy az olaj, a láng magától kialszik – a nirvána elérésekor pontosan így alszik ki a szenvedés lángja az emberi lélekben.
A spirituális hagyományok szerint a nirvána eléréséhez három alapvető „tüzet” kell eloltani az elmében:

A mohóságot és a vágyat (raga)
A gyűlöletet és a haragot (dvesa)
A tudatlanságot és a tévutakat (moha)

Amikor ezek a romboló erők megszűnnek, az ember megszabadul a szenvedéstől (dukha), és eléri a teljes lelki békét. Fontos kiemelni, hogy a nirvána nem a megsemmisülést vagy a nihilizmust jelenti.
Nem az élet vagy a lélek szűnik meg, hanem az az illúzió, hogy az egyén különálló a mindenségtől.
Ez a tiszta, határtalan tudatosság, az abszolút szabadság és a legfelsőbb boldogság állapota.
A buddhista tanítások megkülönböztetik a nirvána két formáját.

Az első a „nirvána maradványokkal”, amelyet az ember még a földi élete során ér el – ahogyan Gautama Buddha is megtapasztalta a megvilágosodása pillanatában, 35 évesen.
Ekkor a test és az elme még működik, de az egyén már teljesen mentes a mentális szenvedéstől és a ragaszkodástól.
A második a „maradványok nélküli nirvána” (parinirvána), amely a megvilágosodott lény fizikai halálával következik be, amikor végleg kilép a reinkarnáció körforgásából.
A modern, nyugati spirituális gondolkodásban a nirvána kifejezést gyakran a tökéletes harmóniával, a stresszmentes állapottal vagy a belső csenddel azonosítják. Eléréséhez a hagyományos utak a mély meditációt, a tudatos jelenlétet (mindfulness) és a nem-ragaszkodás gyakorlását javasolják. A nirvána tehát nem a halál utáni jutalom, hanem egy itt és most megvalósítható belső átalakulás, a lélek végső hazatérése önmagához.

Lilien