A fák különös helyet foglalnak el az ember történetében. Megtalálhatók a mesékben, mondákban, a mitológiában, a tudásban, az egészség- és létfenntartásban. Ősidők óta az emberek nagy tisztelettel vannak a fák irányába. Egyszerűen az életet jelképezik. Ha összehasonlítjuk, akkor az élet és a fa egyazon mintát követ. Ez azt jelenti, hogy amikor az élet nagyon dolgait akarjuk megérteni, akkor a fa életén teljesen megértjük azt. Teljes a hasonlóság mindenben. Így érthetővé válnak az alapfogalmak, például a fa gyökere, törzse, koronája.
A fa szimbólumok hasonlóak. Mindenhol természetfeletti erőt tulajdonítanak a fának, a fák védelmet biztosítanak az embereknek. A fákat így nagy tisztelet övezi. Néhol azt tartották, hogy a fák akár istenségekké is átalakulhatnak.
A gyökér a túlvilág, a korona a menny, és a fa törzse pedig mintegy átjáró a két világ között.
„A lélek útján haladva találom meg a történeteimet.”
A mindennapi élet rezdüléseiről és a belső fejlődés útjáról írok. Értek az önreflexióhoz, az érzelmi minták felismeréséhez és személyes tapasztalatok elemzéséhez. Blogjaim az önismeretről, a hétköznapi helyzetek lelki hátteréről és az inspiráció kereséséről szólnak.
