A cica, a kis házi kedvencünk nagy segítség a házban. Különleges tulajdonságai vannak. Legfeltűnőbb az, hogy mindig úgy tesz, minta süket lenne. Pedig nem az. Van saját magánszférája és azt védi ezzel. előtt pedig a gondolatainkban olvas. Sőt, ha enni támad kedve, addig sertepertél körülöttünk, amíg gondolati úton rá nem vesz arra, hogy eszünkbe jusson, hogy enni adjunk neki. Szóval ravasz a mi kis cicánk.
Rendkívül figyelmes, ha egy neki való mozgó falat oson el előtte, akkor számíthatóan, ragadozóként elkapja hajszálpontos szökkenés után. Nincs menekvés például egy egérnek, pocoknak vagy madárnak. De a fürge gyíkocskát is gyorsan meg tudja kaparintani.
A cica beszéd nem szavakból áll, még csak nyávogni sem kell neki, mégis megérti a gazdi.
„A lélek útján haladva találom meg a történeteimet.”
A mindennapi élet rezdüléseiről és a belső fejlődés útjáról írok. Értek az önreflexióhoz, az érzelmi minták felismeréséhez és személyes tapasztalatok elemzéséhez. Blogjaim az önismeretről, a hétköznapi helyzetek lelki hátteréről és az inspiráció kereséséről szólnak.
