Bizonyára sokan tisztában vagytok azzal az elmélettel, hogy a gyermekek kb. 18 éves korukig lelki összeköttetésben vannak az édesanyjukkal. Azonos frekvencián rezegnek, érzik egymás érzéseit, gondolatait. Az örömöt is és a bánatot is, a boldogságot és az agressziót is. A stresszt, az idegességet és a félelmet, az aggódást egy az egyben átveszik a gyermekek az édesanyától. Sőt eszméket, hitbéli dolgokat is. Ez érthető, hiszen az anyaméhben töltött 9 hónap után még hosszú évekig fennmarad a kapcsolódás anya és gyermeke között.
Azonban a felnőttkor elérése után már nem szükséges, sőt kifejezetten hátrányos ennek a kapcsolódásnak a szoros fenntartása. Ebben a korban, a felnőtté válás korában érkezett el az idő a házasságkötésre, az elköltözésre, a továbbtanulás és elköltözésre, vagyis a leválásra. Aki ennek tudatában van, az a személy érti, miért van erre szükség. Aki nincs tudatában, annak komoly problémákat okoz.
A párkapcsolata, a gyermekeivel való kapcsolata és a személyisége is megszenvedi ezt a dolgot. Amennyiben felismered magadnál, hogy hasonló helyzetben vagy, akkor
keress meg a megadott számon, segítek, ha ilyen problémád van!
„A lélek útján haladva találom meg a történeteimet.”
A mindennapi élet rezdüléseiről és a belső fejlődés útjáról írok. Értek az önreflexióhoz, az érzelmi minták felismeréséhez és személyes tapasztalatok elemzéséhez. Blogjaim az önismeretről, a hétköznapi helyzetek lelki hátteréről és az inspiráció kereséséről szólnak.
