Létezik-e szabad akarat ?

A szabad akarat a filozófia egyik legősibb és legfontosabb kérdése, amely azt vizsgálja, hogy az ember képes-e a saját döntéseit és cselekedeteit egy korábbi eseményektől vagy külső tényezőktől függetlenül, önállóan meghatározni. A vita középpontjában az áll, hogy ha a világot fizikai törvények (determinizmus) irányítják, akkor létezhet-e valódi választási szabadságunk, vagy a döntéseink csupán előre elrendelt események láncolatai. Általános értelemben azt a képességet vagy feltételrendszert jelöli, amelynek alapján egy személy döntései és cselekedetei sajátjainak, neki tulajdoníthatóknak és erkölcsileg vagy jogilag beszámíthatóknak tekinthetők. A fogalom szorosan összefügg az akarat, az értelem, a felelősség, a bűn, az érdem, a büntetés és a szabadság kérdéseivel .  A klasszikus álláspontok közé tartozik a kompatibilizmus, amely szerint a determinizmus és a szabad akarat nem zárják ki egymást; az inkompatibilizmus, amely szerint valódi szabad akarat csak akkor lehetséges, ha a determinizmus hamis; valamint a szabadakarat-szkepticizmus, amely szerint a hagyományos értelemben vett szabad akarat nem vagy nem bizonyíthatóan létezik. A döntéseinkért azért vagyunk felelősek, mert azok a szívünket tükrözik, nem azért, mert semleges, ok nélküli elhatározások lennének. A döntéseinkért akkor is felelősek vagyunk, ha a bűneink miatt nem tudunk máshogyan dönteni, csak Isten akaratával szemben. Ez a tény nem a felelősségünket, nem is a dönteni képes akarat létét, sokkal inkább az akaratunk morális szabadságát kérdőjelezi meg.