2025. november 13.
Szerző: Marcsi
a Rák jegyű gyermek, amikor „rosszalkodik” a testvérével, az szinte mindig érzelmi okból történik, nem...
Ez egy nagyon érdekes és összetett téma, amely mély pszichológiai rétegeket érint. A szülő-gyermek kapcsolatban a tudattalan ártó szándékok – különösen a féltékenység és versengés formájában – sokkal gyakoribbak lehetnek, mint azt elsőre gondolnánk. Íme egy részletes kifejtés a témáról:
Tudattalan ártó szándékok a szülő-gyermek kapcsolatban: Féltékenység és versenyzés
1. A tudattalan működése
Sok esetben a szülők nem szándékosan ártanak a gyermeküknek – ezek a megnyilvánulások gyakran tudattalanul történnek. A szülő saját meg nem valósított álmait, sérüléseit, csalódásait kivetítheti a gyermekére, és a gyermek sikerei vagy önállósodása tudattalan versenytársként jelenhet meg számára.
2. Féltékenység a gyermekre
A szülő (gyakran anya vagy apa egyaránt) érezhet féltékenységet, ha:
A gyermek olyan dolgokat ér el, amit ő nem tudott (pl. boldog párkapcsolat, sikeres karrier).
A gyermek több figyelmet kap másoktól, pl. a másik szülőtől vagy a nagyszülőktől.
A gyermek fiatal, egészséges, és előtte áll az élet – miközben a szülő öregedést, veszteségeket él meg.
Ez a féltékenység nem mindig tudatos, de megjelenhet a viselkedésben, például:
A gyermek sikereinek lekicsinylésében.
Kritikákban, amiknek nincs arányos alapja.
Elvárásokban, amelyek visszatartják a gyermeket.
3. Versenyzés a gyermekkel
A szülő-gyermek kapcsolatban megjelenő verseny gyakran a következő formákban nyilvánulhat meg:
“Bezzeg én a te korodban…” – a saját fiatalkori érdemek túlhangsúlyozása.
Ellenkező tanácsadás: amikor a szülő szándékosan olyan tanácsokat ad, amelyek nem segítik a gyermeket.
Figyelemért való versengés a családi rendszerben (pl. anya a gyermeke partnere mellett háttérbe kerülve érezheti magát).
4. Hatása a gyermekre
A gyermek ilyen tudattalan játszmákban:
Bűntudatot érezhet a saját boldogsága, sikere miatt.
Nehezen tud önállósodni, mert érzi, hogy ezzel “megsérti” a szülőt.
Alacsony önértékelést alakíthat ki, mivel a pozitív megerősítések helyett kritika vagy irigység érkezik.
5. Gyógyulási lehetőségek
Önreflexió: A szülő felismerheti saját tudattalan mintázatait. Ebben segíthet pszichológus, családterápia, vagy önismereti munka.
Kommunikáció: Az őszinte, nyílt beszélgetés, ha a kapcsolat engedi, sok feszültséget feloldhat.
Határok felállítása: A felnőtt gyermek részéről fontos felismerni, hogy nem dolga a szülő lelki terheit hordozni.
„Fedezd fel a szeretet és a kapcsolatok titkait.”
Blogjaim a szerelem, a kapcsolatok és a párkapcsolatok világát járják körbe. Írásaimban gyakran foglalkozom krízisek kezelésével, elengedéssel és azzal, hogyan lehet egy kapcsolatot helyreállítani és újraépíteni. Minden bejegyzés útmutatást és inspirációt nyújt.
