India és a hinduizmus kapcsolata

India és a hinduizmus kapcsolata nem csupán egy vallási rendszert jelent, hanem a világ egyik legősibb, legösszetettebb spirituális és filozófiai életmódját, amelyet Szanátana Dharma-nak, azaz „Örök Törvénynek” neveznek.

Ebben a rendszerben a vallás nem válik el a mindennapi élettől: a spiritualitás áthatja az étkezést, a munkát, a családi kapcsolatokat és a gondolkodásmódot is. India földjén a látható és a láthatatlan világ folyamatosan egybemosódik. A hindu spiritualitás alapját az ősi szent iratok, a Védák és az Upanisadok képezik.

A hindu kozmológia szerint minden létező mögött egyetlen végső, formamentes valóság és egyetemes energia áll, amelyet Brahman-nak neveznek.
Az egyéni lélek, az Atman, ennek a kozmikus létezésnek egy apró szikrája.
A földi élet legfőbb célja nem a túlvilági üdvözülés egy dogmatikus értelemben vett mennyországban, hanem a Moksa, vagyis a megszabadulás az újjászületések örök körforgásából (Szamszára).
Ezt a megszabadulást úgy lehet elérni, ha az egyén felismeri, hogy az Atman és a Brahman valójában egy és ugyanaz. Ebben a folyamatban a Karma törvénye diktál: minden gondolat és cselekedet következménnyel jár, ami meghatározza a lélek fejlődését.
A jógafilozófia (különösen Patandzsali jógaszútrái alapján) nem csupán fizikai testgyakorlást jelent, hanem egy nyolclépcsős spirituális utat, amelynek célja a csapongó elme lecsendesítése.
A jóga szó maga is „egyesülést” vagy „összekapcsolódást” jelent (az egyéni lélek egyesülését az istenivel).
A fizikai pózok (Ászanák) és a légzőgyakorlatok (Pránájáma) csupán az előkészületei a mélyebb szinteknek, mint amilyen a befelé fordulás, a koncentráció és végül a Szamádhi, a tiszta megvilágosodás állapota.

A gyakorlatban az indiaiak négy fő spirituális utat (Márga) követhetnek habitusuktól függően:

• Bhakti jóga:
Az Isten iránti odaadás és szeretet útja. 
Ezt a templomokban és otthoni oltárokon végzett szertartások (Púdzsá), a mantrák és szent énekek (Kírtan) közös éneklése jeleníti meg.

• Dnyána jóga:
A bölcsesség és a filozófiai önkutatás útja. 

• Karma jóga:
Az önzetlen cselekedetek útja, ahol a hívő a munkája gyümölcsét felajánlja az iteninek. 

• Rádzsa jóga:
A meditáció és a pszichikai elmeuralás útja. A mindennapi életben ez úgy csapódik le, hogy a helyiek hajnalban, a napfelkelte előtti szent órákban (Brahma Muhurta) meditálnak vagy imádkoznak.
Milliók zarándokolnak el a szent folyókhoz, mint a Gangesz, hogy lemossák karmikus terheiket, és a hétköznapi üdvözlés, a Namasté is azt jelenti: „A bennem lévő isteni meghajol a benned lévő isteni előtt.”

Lilien