A valódi szerelem és a lilaköd

A valódi szerelem és a lilaköd (vagy rajongás/rögeszme) között a legfőbb különbség a szabadságban, a tisztánlátásban és az ego jelenlétében rejlik.
Amíg a lilaköd egy illúziókon alapuló, birtoklási vággyal teli állapot, addig a spirituális értelemben vett szerelem a lelkek közötti mély, feltétel nélküli kapcsolódás.
A pszichológiai és spirituális különbségek jól elkülöníthetők:
Lilaköd és rajongás:
Ez az állapot a kivetítésekről szól. Nem a valódi embert látjuk, hanem egy idealizált képet, amelyet a vágyaink szültek.
A rajongás gyakran felszínes, a hormonok és az ego játéka, amely állandó visszaigazolást követel.
Rögeszme (Megszállottság):
Itt az ego teljesen átveszi az irányítást. A másik fél a saját boldogságunk eszközévé válik. Megjelenik a félelem, a féltékenység és a kontrollvágy. Ez a kötődés nem a szeretetről, hanem a hiányról és a magánytól való rettegésről szól.
Valódi szerelem:
Ez a felébredés állapota. Nem vak, hanem nagyon is látó: ismeri a másik hibáit, mégis elfogadja azokat. Nem akar birtokolni, nem korlátoz, hanem szabadságot ad

Mit mond a spirituális világ a szerelemről?

A spiritualitás szerint a szerelem nem egy érzelem, hanem a létezés legmagasabb rezgésszáma és a lélek természetes állapota. A földi szerelem egyfajta kapu, amely emlékeztet minket a forrással való egységre.

A spirituális tanítások szerint a partnereink valójában tükrök.
A lilaköd és a rajongás azért ér véget gyorsan, mert a kezdeti fázis után a tükör elkezdi megmutatni a saját feldolgozatlan sebeinket, árnyoldalainkat és félelmeinket. A spirituális szerelem nem mentes a kihívásoktól, de a konfliktusokat nem a szakítás okának, hanem a közös spirituális fejlődés és a lélek tanulási folyamatának tekinti.

A valódi, spirituális szerelemben megszűnik az "én" és a "te" merev elválasztása, helyét az "mi" egysége veszi át, miközben mindkét fél megőrzi saját szuverenitását.
Ez a szeretet nem kér, nem feltételez elvárásokat, hanem tiszta áramlás, amely felemeli és gyógyítja a lelket.

Lilien