Fontos az, hogy mit mutatsz a külvilág felé?

Nagyon sokszor csodálkozom el embereken, összetört lelkivilágokon. És nem azért, mert az a személy, akinek csalódottsága, fájdalma van, nem jól járt el, és talán ha jobban figyel, nincs ez, hiszen emberek vagyunk, mind hibázhatunk, és hiszem azt, hogy ami meg van írva számunkra, azt előbb vagy utóbb meg kell éljük.

Az miatt csodálkozom, mert sokan azt mondják, hogy most kell erősnek lennem és össze kell szednem magam, mert nem akarom, hogy a kollégáim lássák, hogy egy kicsit is szenvedek. Még véletlenül sem magára gondol, a saját lelki épségére, a saját energetikájára, vagy arra, hogy a rezgésszintje egy pozitívabb síkra kerüljön.

Ennyire fontos mások véleménye, hogy már magunkkal el is felejtünk foglalkozni?