Miért vonzunk be újra és újra hasonló partnereket?

Gyakran megesik, hogy egy fájdalmas szakítás után megfogadjuk: legközelebb teljesen másmilyen társat választunk magunk mellé. Aztán eltelik némi idő, belép az életünkbe egy új szerelem, ám néhány hónap elteltével döbbenten tapasztaljuk, hogy pontosan ugyanazok a konfliktusok, nehézségek és érzelmi hiányok ütik fel a fejüket, mint a korábbi kapcsolatunkban. Ez a jelenség nem a véletlen műve, hanem a tudatalattink pontos mintázata.

A párválasztásainkat ritkán irányítja a tudatos elme; sokkal inkább a tudatalattiban eltárolott korai tapasztalások, családi minták és feldolgozatlan gyermekkori traumák döntik el, ki iránt érzünk mindent elsöprő vonzalmat. Az emberi elme természetéből adódóan az ismerős helyzeteket keresi, még akkor is, ha azok fájdalmasak. Ha gyermekkorodban a szeretetért teljesíteni kellett, vagy ha az egyik szülőd érzelmileg elérhetetlen volt, felnőttként is az olyan partnerekhez fogsz vonzódni, akik mellett újra eljátszhatod ezt a küzdelmet. A tudatalattid abban a reményben ismétli a mintát, hogy ezúttal sikerül megváltoztatnod a másikat, és megszerzed a vágyott elismerést. A körforgásból való kilépés egyetlen útja a mély tudatosítás: felismerni a saját működési mechanizmusainkat, meggyászolni a múltbéli hiányokat, és megtanulni olyan érett partnert választani, aki nem a sebeinkhez, hanem a belső kiteljesedésünkhöz kapcsolódik.

Ne várd a változást a külső körülményektől vagy az új szereplőktől! Változtasd meg a belső alapbeállításaidat, gyógyítsd meg a gyermekkori hiányaidat, és nyiss teret egy valóban újszerű, harmonikus párkapcsolatnak!