2026. február 15.
Szerző: Barbara
Vannak érzelmek, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Hirtelen szomorúság, megmagyarázhatatlan félelem vagy egy idegen helyen érzett mély ismerősség – ezek gyakran a lélek...
Az újév mindig is különleges határvonal volt a látható és a láthatatlan világ között. A néphit szerint ilyenkor a fátyol elvékonyodik, és az apró szertartások, ritka babonák képesek befolyásolni a következő év sorsát. Nem a hangos, közismert hiedelmek hordozzák a legerősebb energiát, hanem azok a csendes, elfeledett szokások, amelyeket csak kevesen ismernek – és talán éppen ezért működnek.
Egy régi spirituális babona szerint újév hajnalán nem szabad azonnal megszólalni. Aki az első perceket csendben tölti, az megóvja magát a felesleges konfliktusoktól az év során. A hallgatás ilyenkor nem üresség, hanem befogadás: a lélek meghallja az év első rezdülését, és ahhoz igazítja a saját ritmusát. Egyes hagyományok szerint ilyenkor érdemes az ablaknál állni, és három mély lélegzetet venni, mintha az új év leheletét fogadnánk be.
Kevésbé ismert babona az is, hogy újév napján nem tanácsos tükröt tisztítani. A tükör a lélek kapuja, és ha ilyenkor „letöröljük”, azzal tudattalanul eltörölhetjük a belső védelmünket. Ehelyett sok helyen egy fehér gyertyát állítottak a tükör elé, hogy az év során a belső igazság mindig fényben maradjon.
Egy másik ritka szokás szerint újévkor nem az ajtón, hanem az ablakon keresztül kell először kinézni a világra. Ez a gesztus azt jelképezi, hogy nem a megszokott utakon várjuk a lehetőségeket, hanem nyitottak vagyunk a váratlan áldásokra. A hiedelem szerint aki így tesz, az év során könnyebben észreveszi a „rejtett ajtókat”.
Különösen misztikus babona, hogy az új év első álmát nem szabad azonnal elmesélni. Az álom magja még törékeny, és csak akkor válik valóra, ha egy ideig titokban marad. Egyes spirituális tanok szerint érdemes az álmot leírni, majd elrejteni egy könyvben, amelyet az év során gyakran kézbe veszünk.
Az újévi ritka babonák nem félelemből születtek, hanem abból a mély emberi vágyból, hogy összhangba kerüljünk az idő körforgásával. Nem kötelező hinni bennük – elég, ha tisztelettel figyelünk. Mert néha egy apró, szinte jelentéktelennek tűnő szertartás éppen azt az irányt mutatja meg, amerre a lelkünk már régóta szeretne elindulni az új évben.
Boszorkányság
„Fedezd fel önmagad és az energiák világát.”
Blogjaimban a spiritualitás útját járom, és tapasztalataimat, gondolataimat osztom meg a mindennapokhoz. Írásaim a belső harmóniáról, önismeretről, párkapcsolatokról és az élet útvesztőiben való eligazodásról szólnak, inspirációt és útmutatást nyújtva olvasóimnak.
