Ha a spiritualitás témánál azt a szót fejtegetjük, hogy tűz, akkor 10 -ből 9 embernek a pokol jut eszébe, ami a föld alatt (vagy a földben) lávás kőzetek közötti hely, melyet a gonosz ural, és kínzó fájdalom oda jutni halál után, vagy éppen ott lenni. Na ez egy jó elmélet is lehetne, viszont ma ezt nem fogom tisztába tenni.
Maradjunk a tűznél, ami reálisabb, ez pedig nem más, mint a tisztító tűz. Sokan most nem is tudják, hogy mit jelent ez, de ha azt mondom, hogy purgatórium, mindenkinek eszébe fog jutni.
A katolikus hit szerint közvetlenül a halál után az ember ítéletben részesül, ahol eldől a lélek örökös sorsa. Egyesek a mennyei boldogságba mennek, ahol mindig Istennel lesznek, ami legmélyebb vágyaiknak beteljesedése, a végső és teljes boldogság állapota. Ellenben mások az örök kárhozatra jutnak, az Istentől való teljes és végső elszakítottságban, ahol a pokol kínját, az „olthatatlan tüzet” szenvedik el.
A római katolicizmus a menny és a pokol állapota mellett egy harmadik állapottal is számol, ami közvetlenül a mennybe vezet. A római katolikus tanítás szerint, ha az ember nem annyira bűnös, hogy a pokolba jusson, viszont még nem szabadult meg elégségesen a bűntől, és annak következményeitől, azaz nem eléggé tiszta, akkor nem léphet be egyből a mennybe. Ezek a lelkek végső soron a mennybe fognak jutni, de először el kell szenvedniük a tisztítótüzet, azaz a megtisztulás állapotát.
Ide azért kerülnek, hogy „elnyerjék azt a szentséget, melyre szükségük van, hogy a mennyország örömébe beléphessenek
„Fedezd fel önmagad és az energiák világát.”
Blogjaimban a spiritualitás útját járom, és tapasztalataimat, gondolataimat osztom meg a mindennapokhoz. Írásaim a belső harmóniáról, önismeretről, párkapcsolatokról és az élet útvesztőiben való eligazodásról szólnak, inspirációt és útmutatást nyújtva olvasóimnak.
