2026. február 15.
Szerző: Barbara
Vannak érzelmek, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Hirtelen szomorúság, megmagyarázhatatlan félelem vagy egy idegen helyen érzett mély ismerősség – ezek gyakran a lélek...
A lámpa a sötétben áll, és csendben vár. Nem kérdezi, mikor kapcsolod fel, nem sürget, csak türelmesen őrzi a lehetőséget, hogy fényt adjon. Amikor felgyullad, nem csupán a szobát világítja be, hanem a lelked egy szegletét is, ahol eddig árnyék volt. A fény nem válogat – ugyanúgy megérinti a falat, a tárgyakat, és téged is.
Spirituálisan a lámpa az önmagadból fakadó belső világosság jelképe. Az a képesség, hogy bármilyen sötétség vesz is körül, te magad dönthetsz úgy, hogy felkapcsolod a fényt. Ez a fény lehet egy mosoly, egy kedves szó, egy jó gondolat. És ahogy a lámpa sugarai kitöltik a teret, úgy terjed ki a belső béke is másokra, akikkel kapcsolatba kerülsz.
A lámpa arra tanít, hogy a fény értékét nem a nappalban, hanem az éjszakában ismered fel igazán. Nem kell mindig ragyogni, de fontos tudni, hogy a fény benned van, és bármikor hozzáférsz. A sötétség nem az ellenséged – csupán a háttér, amelyen a fényed még erősebben látszik.
„Fedezd fel önmagad és az energiák világát.”
Blogjaimban a spiritualitás útját járom, és tapasztalataimat, gondolataimat osztom meg a mindennapokhoz. Írásaim a belső harmóniáról, önismeretről, párkapcsolatokról és az élet útvesztőiben való eligazodásról szólnak, inspirációt és útmutatást nyújtva olvasóimnak.
