Isteni hiány

Sok spirituális útkereső átéli az érzést: Isten, az Univerzum vagy a Forrás mintha hallgatna. A kérdések elhangzanak, a kérések felrepülnek – de nem érkezik válasz. Ez az „isteni hiány” paradox módon nem a kapcsolat megszakadását jelzi, hanem a lélek mélyebb érésének időszakát.

A csend nem elutasítás, hanem átrendezés. Amikor nem kapunk választ, lehet, hogy éppen egy belső teret teremt az isteni, hogy mi magunk váljunk a válasszá. A hiány terében új felismerések születnek, mélyebb rétegek bomlanak ki. Az ego fél ettől a csöndtől, de a lélek ebben formálódik.

Ezek az időszakok nem az elhagyatottság, hanem az átalakulás jelei. Amikor nem halljuk a választ, talán azért van, mert már nem kívül kell keresnünk – hanem belül, csendben, várakozva, elengedve. A legmélyebb spirituális kapcsolat gyakran nem szavakban, hanem jelenlétben nyilvánul meg.

Ez a csend a lélek meghívása az igazi hitre: amikor már nem a válasz számít, hanem a bizalom.