
![[@title]](https://res.cloudinary.com/redhatholdings/image/fetch/w_900,h_519,c_fill,q_auto,f_auto/https://www.joslas24.hu/uploads/agent_blog_dev/gonosz-boszorknyok.jpg)
A gonosz boszorkányok alakja évszázadok óta jelen van a folklórban, a mítoszokban és az irodalomban. Az idők folyamán ezek a figurák különböző kultúrákban más és más formában jelentek meg, ám mindegyikük közös jellemzője a sötét mágia, a hataloméhség, a ravaszság és a rosszindulat. Az alábbiakban részletesebben megvizsgálhatjuk őket különböző nézőpontokból.
1. Népmesei és folklór boszorkányok
A népmesékben a boszorkányokat gyakran ábrázolják rút, öreg asszonyokként, akik varázserővel bírnak. Leggyakrabban egy elhagyatott helyen élnek, mint például egy erdő mélyén vagy egy sötét barlangban. A mesékben ezek a boszorkányok általában átkokat mondanak, elrabolják a gyerekeket, vagy gonosz trükköket eszelnek ki a hősök ellen.
Híres példák:
Baba Jaga: Az orosz népmesék egyik leghíresebb boszorkánya. Egy lábakon álló házban él, és embereket rabol el. Noha gonosz, időnként segít a hősnek, ha az bizonyítja bátorságát.
Hófehérke gonosz királynője: A Grimm-mesékben ő a szépség megszállottja, és féltékenységből próbálja megölni Hófehérkét.
2. Középkori boszorkányüldözések
A gonosz boszorkányok képe a középkorban különösen erőteljes volt. Az európai boszorkányperek során a boszorkányokat gyakran démoni erőkkel társították, és azt hitték, hogy paktumot kötöttek az ördöggel. Ezeket a nőket gyakran üldözték és megölték, függetlenül attól, hogy valóban gyakoroltak-e mágiát vagy sem.
Hiedelmek és praktikák:
Úgy gondolták, hogy a boszorkányok képesek ártani az embereknek, elrontani a termést, elrabolni az újszülötteket, sőt az időjárást is befolyásolni.
A boszorkányokat gyakran gyanúsították azzal, hogy varázsfőzeteket készítenek vagy rontásokat hoznak a közösségre.
3. Irodalmi és popkulturális boszorkányok
A modern irodalomban és filmekben a boszorkányok ábrázolása sokszor eltér a népmesei hagyományoktól. Noha megmaradnak a sötét erők és a gonosz szándék, a karakterek gyakran mélyebb, árnyaltabb háttérrel rendelkeznek.
Példák:
Elphaba, a gonosz nyugati boszorkány (Óz, a nagy varázsló): Eredetileg Frank L. Baum könyvéből származik, de a karakter árnyaltabbá válik Gregory Maguire “Wicked” című regényében, amely az ő történetét meséli el. Itt nem csak gonosznak mutatják, hanem egy olyan nőnek, akit félreértettek és elnyomtak.
Maleficent (Csipkerózsika): A Disney gonosz tündére, akit szintén átértelmeztek a 2014-es „Demóna” című filmben, ahol az ő perspektívájából ismerjük meg a történetet.
4. Gonosz boszorkányok jellemzői
Bár a boszorkányok különböző formákban jelennek meg a kultúrákban és a történetekben, néhány közös jellemzőjük a következők:
Rosszindulatú varázslás: A gonosz boszorkányok gyakran használják erejüket ártásra, akár átkok, akár mágikus trükkök formájában.
Csábítás és megtévesztés: A gonosz boszorkányok gyakran próbálják meg rászedni a hősöket, hazugságokkal, illúziókkal vagy csábítással.
Féltékenység és bosszúvágy: A mesékben gyakran motiválja őket a féltékenység, mint például Hófehérke gonosz királynőjét, aki a saját szépsége elvesztésétől retteg.
5. Boszorkányok a kortárs médiában
A modern médiában a gonosz boszorkányok szerepe kiterjed a horror műfajára is. Az ilyen karakterek gyakran mély pszichológiai rétegeket kapnak, és nem mindig egyértelműen gonoszak.
Példák:
The Witch (2015): Robert Eggers filmje, amely a 17. századi puritán Új-Angliában játszódik. A film egy boszorkány alakját használja, hogy feszültséget és félelmet keltsen, ugyanakkor a boszorkányüldözés társadalmi és pszichológiai aspektusait is bemutatja.
American Horror Story: Coven (2013): A sorozatban a boszorkányok különböző mágikus képességekkel rendelkeznek, és a hatalomért folytatott harcuk áll a középpontban.
A gonosz boszorkányos filmek alakja tehát gazdag és sokrétű hagyományokkal rendelkezik, amelyeket az idők folyamán különbözőképpen értelmeztek és ábrázoltak. Még ma is jelentős hatásuk van az irodalomban, a filmekben és a népszerű kultúrában.
























