
ELISMERT JÓSOK


Online jóslás
Összegyűjtöttünk néhány érdekes információt az online jóslás történetéről, a kezdetektől egészen az online jóslás világáig. A jövővel kapcsolatos kérdések szinte egyidősek az emberiség történetével.
Az embereket ősidők óta foglalkoztatják azok a kérdések, amelyek a jövőben történő dolgokkal kapcsolatosak. Mindenből következtetni próbáltak a majd bekövetkező eseményekre: pl. figyelték a felhők járását, a madarak röptét, az eget, a csillagokat, a füstöt, a hegyeket. A jóslás része a világnak már a kezdetek óta.
Minden kultúrában más és más eszközöket használtak a jövendölésre. A kínaiak, a mayák, a mezopotámiaiak és az indiaiak pl. az égboltot, a bolygókat, a csillagokat, vagy más égitesteket figyelték. Ezzel elsősorban meg akarták ismerni a természeti jelenségeket, az időjárás változását, az évszakok jellemzőit, és néhány jelet a jövőben történő események meghatározására használtak. Az afrikaiak például különböző csontokból jósoltak.
A kínai taoisták a kagylók üzenetéből olvastak, melyet még a Ji csing, a Változások könyve (az ókori Kína öt nagy szent könyvének egyike) hagyott rájuk. A vikingek pedig a Rúna kövekből jósoltak.
Ezek a különböző jóslásrendszerek hozzájárultak az emberiség kultúrájának fejlődéséhez is. A rendszereket szájhagyomány útján terjesztették el.
A kínaiak már 2000 évvel korábban is írtak papírra, mígnem 1045-ben Bi Sheng feltalálta az első primitív nyomtatót. Lehetővé vált az írott olvasmányok terjesztése, így a birodalom legrégebbi könyvének, a már említett Ji csingnek a nyomtatása is, amely a világ legősibb, legelismertebb és leghíresebb jóslásra használt rendszere. Nyugaton csupán a XV.századtól vált általánossá a könyvek, a kártyapaklik, köztük a tarot kártyák nagy számú elterjedése.
A jóslás öt jóslatrendszerben vált a leghíresebbé és használják ma is a leggyakrabban, ezek: az asztrológia, a numerológia, a Ji csing, a Tarot kártyák és a Rúna kövek.
A jóslás leggyakoribb jóseszközei a kártya. Kínában már a 10–11. században is jósoltak kártyával, de Koreában és Japánban a 9. századtól létezett a kártyához hasonló eszköz, amelyet tanulásra használtak elsősorban.
Európában a 17. században kezdtek kártyalapokat jóslásra használni.
46 lapos jóskártyát használt az első igazán ismertté és híressé vált francia jósnő, Sibille, akinek igazi neve Maire-Anne Lenormand volt. Tizennyolc évesen már ismert volt Párizsban, tudományából nagy vagyonra tett szert. A szalonjában még Eötvös József is megfordult. Könyvet adott ki jóslatairól, ezért el kellett hagynia Párizst, mert megjósolta pl. Napóleon bukását is. Akkor térhetett haza ismét, amikor jóslata beteljesült és Napóleon megbukott.
Napjainkra a jóslás elfogadott tudományág lett. Rendkívül könnyen alkalmazható az online jósdáknak köszönhetően. Az élet minden területén segítséget tud nyújtani és szinte bárhonnan elérhető, telefonon keresztül.